Általános kérdések

A klíma berendezésben, zárt rendszerben áramló hűtőközeg a beltéri egység hőcserélője által a ventillátor segítségével a szoba hőjét felveszi (ezáltal lehűti) és azt a kültéri egység hőcserélőjén keresztül a ventillátor segítségével a külső levegőbe továbbítja. Fűtési üzemmódban a hűtési körfolyamat megfordul: a belső rész lesz a meleg, a külső rész a hideg hőcserélő.

A splitklíma osztott klímát jelent, amelynél külön egységet képez a kompresszort magába foglaló kültéri és az azt vezérlő hűtést végző beltéri egység.

Ha egy évre vásárol klímát akkor lehet, hogy jobban jár, ha hosszabb távra ,akkor biztosan nem. Miért? A no name klímák EER tényezője (az együttható, amely meghatározza a bevitt villamos energia és a készülék által előállított hűtő- illetve fűtőteljesítmény arányát) lényegesen rosszabb, mint a márkás gyártók termékeinél, ezáltal a fogyasztásuk is sokkal nagyobb. Az olcsó klímák gyártásakor felhasznált rézcsövek falvastagsága, anyagminősége is rosszabb az elvárhatónál. A hőcserélők korrózióvédelme is egy más kategóriát képvisel ebben az esetben. Sokszor az alkatrészek utánpótlása és ezáltal a szervizelése sem megoldott. Ha mi beszerelünk egy klímát és az esetleg meghibásodik, az alkatrészt beviszem a forgalmazóhoz és a legtöbb esetben fél órán belül odaadják a kezembe a cserealkatrészt, amelyet a lehető legrövidebb időn belül beszerelek, és mindenki happy. Nem hiába mondják: olcsó húsnak híg a leve!

1 hónaptól 20 évig. Az élettartam függ a készülék típusától, üzemeltetési körülményeitől, szervizelésétől. A minőségi berendezések jobb minőségű, tartósabb anyagokból, alkatrészekből készülnek. A rendszeresen karbantartott, megfelelően felszerelt és méretezett, nem állandóan csúcsra járatott gépek hosszabb élettartamúak.

A hőérzetet befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak: a levegő hőmérséklete, páratartalma és a légmozgás.

A szükséges készülékteljesítményt több tényező befolyásolja: a helyiség tájolása, az üvegfelületek nagysága, a szobában élő emberek száma, az elektromos és egyéb hőtermelő berendezések száma és teljesítménye, az épület hőszigetelése, a nyílászárók, a födém, a padló milyensége stb. Pontos meghatározást ezek alapján lehet mondani. Átlagos hőterhelés esetén „ökölszabályként” a légköbméterenkénti 30-35 Watt hűtőteljesítmény szükséges, ezt befolyásolhatják le-és felfelé a fent leírt tényezők. Az általunk beszerelt készülékek teljesítményét mi javasoljuk, amelyre garanciát is vállalunk.

A hűtő-fűtő klímákban nincs fűtőszál, mint sokan hiszik. A fűtési üzemmódban a hűtési körfolyamatot megfordítja egy váltószelep, így a beltéri egység lesz a meleg hőcserélő, a kültéri pedig a hideg hőcserélő. A készülék fűtési üzemmódban sem fogyaszt többet, mint hűtéskor. Fűtéskor tulajdonképpen hőszivattyúként működik, 1 egységnyi elektromos energiából 3-3,5 egységnyi hőenergiát állít elő, ezért én inkább takarékosnak mondanám.

Nem szabad, mivel összetett ismereteket, speciális felszereléseket igényel ezeknek a készülékeknek a telepítése, megjavítása. Aki hozzányúl házilag, az saját magát veszélyezteti. A klímaszerelést zöldkártyával rendelkező szakképzett szerelő végezheti, zárt technológiás szerelési mód alapján a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve.

A klímaberendezésben zárt rendszerben lévő hűtőközeg nem jut ki a szabadba normál körülmények között. Meghibásodás esetén előfordulhat hűtőközeg-szivárgás, de a háztartásban előforduló klímákban lévő hűtőközegmennyiség nem mérgező, nem éghető. A régebbi készülékekben található hűtőközeg a légkör ózonrétegét károsítja, ha a szabadba jut.

Az inverteres klímáknál az elektronika tudja szabályozni a kompresszor teljesítményét a beállított hőmérséklet függvényében. Ha a beállított hőmérséklet jóval kisebb a helyiségben lévő hőmérsékletnél, akkor a készülék teljes teljesítménnyel dolgozik. Ahogy kezd lehűlni a szoba, a készülék fokozatosan alacsonyabb fordulatra kapcsol, aminek olyan felhasználó szempontjából praktikus előnyei is vannak, mint az alacsonyabb zajszint a kül és beltérinél. A beltérinél befújt levegő hőmérséklete nem állandó 6-8 fokos, hanem alacsonyabb teljesítménynél 15-16 fokos is elég, amely a komfortérzet szempontból lehet fontos. Az inverteres gépek indítóárama kisebb a „ki-bekapcsolgatós”, állandó fordulatú készülékekhez képest, ami azért fontos, mert induláskor nem rántja meg az elektromos hálózatot, hanem 10-15 másodperc alatt lágyan fut fel a teljesítménye illetve áll le, így esetleg elkerülhetőek egy elektromos hálózatbővítés költségei. Az inverteres gépek áramfogyasztása kb. 30-40 %-al kisebb, mivel a csökkentett fordulaton (amelyen a legtöbbet üzemel) a hatásfokuk sokkal jobb, mint hagyományos társaiknak.

Mindenképpen. Egyrészt a készülék védelme, másrészt magunk miatt. A koszos, poros, „nyárfapaplanos” hőcserélő nem adja le a megfelelő teljesítményt: a készülék nem hűt, erőlködik ezért az élettartama csökken és több áramot is fogyaszt. A karbantartás elmulasztása a garancia elvesztésével jár! A karbantartás során tisztítjuk a hőcserélőket, ellenőrizzük a nyomásokat, az áramfelvételt, a hűtőrendszer tömörséget, az elektromos kötéseket, átmossuk a cseppvízvezetékeket, ezeket dokumentáljuk a garanciafüzetbe, stb.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a kültéri hőmérsékletnél 6-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet a javasolt. Persze ezt mindenki a saját maga hőérzete alapján határozhatja meg.

Egy kültéri egységhez több beltéri egységet (2,3,4) lehet csatlakoztatni a teljesítmény igény függvényében. Ezáltal nem kell a házat körbe teleaggatni „dobozokkal”. Hátránya azonban a készülékek behatárolt teljesítménye és a nagyobb áramigény.

Manapság a splitklímák csúcsát a változó tömegáramú rendszerek jelentik: ezeknél egy kültérihez akár 10-15 beltéri egység is tartozhat. A csövezési hosszak és az egységek szintkülönbsége is tágabb határok között változhat. Ezeket a berendezéseket irodákba, többszintes épületekbe javasoljuk.